Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Newton almája

original_apple_logo2.gifAz egyszerű okokra visszavezethető nagy felfedezések esetében szokták mondani, hogy ”olyan mint Newton almája”  „leesett mint Newton almája” vagy „fejére esett Newton almája” ha valaki megvilágosodását az események véletlenszerű egybeesése adja. Előfordul, hogy a történet egyszerű oldalát emelik ki, mikor a „zuhan mint Newton almája” vagy a „vonzza mint Newton almáját a gravitáció” mondatokat emlegetik, amiből utóbbi minden bizonnyal csak nyelvtanilag mondható helyesnek. Előfordul, hogy a természeti törvények megdönthetetlenségével vonnak párhuzamot: „nem teszik vissza Newton almáját a fára”.

Newton almája egyébként a tudományos zsenialitás jelképe, az eredeti Apple logó is ebből alakult ki.

Apple logó: http://vedjegy.blog.hu/2011/10/06/a_vilag_legismertebb_almaja

 

Newton a fa alatt

newton-apple.jpgLétezik egy legenda vagy tény arról, hogy egy 326 éve jó időben jó fejre pottyanó alma közreműködésével nézhetünk műholdas tévéműsorokat. A történet szerint Newton egy almafa alatt üldőgélt, miközben a szokásos csillagászati, fizikai elméletein filozofálgatott, és lepottyant az alma. Emiatt kezdte arra keresni a választ, hogy a tárgyak miért egyenesen esnek le, miért nem ferdén. Valahogyan rájött, de legalábbis feltételezte, hogy egy erő vonzza őket a Föld középpontja felé. Ebből a következtetéséből jutott el egyenesen odáig, hogy az az erő ami a föld felé vonza a rajta található összes dolgot, ugyanúgy hat a világűrben a bolygók között is. Mivel ezt sikeresen bizonyította, megszületett az általános tömegvonzás törvénye. Az almafa később kidőlt és szék lett belőle.

A kéziratról: http://www.origo.hu/tudomany/20100118-matol-a-neten-newton-almaja.html

És hogy miért nem esik a Hold a Földre, miért volt hibás Newton első számítása, hogyan maradnak fent a műholdak és miért nem esnek a Napba az űrrakéták, azt mind megtudhatjuk innen: http://www.vilaglex.hu/Fizika/Html/Egitest.htm

 

Sir Isaac Newton

„Örvendjenek a halandók, hogy az emberi nemnek ilyen és ekkora dísze akadt.” Áll a felirat a 370 éve született Newton sírján, akiben gyerekkorában még nem igazán látszott a zsenialitás, mert állítólag rossz tanuló volt. Mégis folytatta tanulmányait, ennek köszönhetően megkedvelte a matematikát, később pedig a fizikát, mechanikát, optikát és a csillagászatot is. Bár minden tétel bizonyítása előtt szükségessé válik egy feltételezés, Newton egyik mondása az volt “Nem élek feltevésekkel” ami valószínűleg azt jelentette, hogy bizonyítás nélkül nem lehet figyelembe venni semmilyen állítást. Mindazt amit még ő sem tudott tudományosan megmagyarázni, az okkultizmusban kereste.

Newton-Leibnitz formula

Newton és Leibnitz állítólag egymástól függetlenül fedeztek fel egy, az integrálszámításban nagy jelentőségű összefüggést, a köztük kialakult elsőbbségi vita nemzetközi méretűvé nőtte ki magát. Annak ellenére, hogy Newton javára döntött a bizottság, a Leibnitz féle rendszert egyszerűbb volt használni és ez terjedt el jobban. Newtoné volt az első, de Leibnitzé volt a használhatóbb ezért nevezzük a határozott integrál első tételét Newton-Leibnitz formulának.

 

Newton törvényei: http://hu.wikipedia.org/wiki/Newton_t%C3%B6rv%C3%A9nyei

Newton távcső: http://www.vilaglex.hu/Lexikon/Html/NewtTavc.htm

Newton-féle színgyűrűk: http://www.kislexikon.hu/newton-fele_szingyuruk.html

Newton inga, Newton bölcsője: http://nagysandor.eu/AsimovTeka/PhysHelp/EasticColl.htm

A macskaajtó feltalálója: http://lifenetwork.hu/lifenetwork/egeszsegugy/20101107-isaac-newton-es-a-macskaajto-hires-tudosok-meghokkento.html

Mindezeken kívűl létezik még Newton-féle: lehülési törvény, interpolációs képlet, súrlódási törvény, ejtőcső, érintőmódszer is.

 

„Csak azért láttam egy kicsit messzebbre a többieknél, mert óriások vállán álltam”.

Ezért nézhetünk ma a műholdas tévét: http://www.vilaglex.hu/Erdekes/Html/MuhoTele.htm

 

És még több érdekesség

Newton-ról is: http://members.iif.hu/visontay/ponticulus/jegyzetek/eletrajzok/n.html

Wiki Newton-ról: http://hu.wikipedia.org/wiki/Isaac_Newton

Newton és a teremtés: http://www.felfedezesek.hu/index.php?content=felfedezesek&cid=16&id=20

Newton az unciklopédia szerint: http://unciklopedia.org/wiki/Isaac_Newton

 

Sötétben bújt Természet és Törvény,Szólott az Úr: – Legyen Newton! – s lőn fény: http://www.math.bme.hu/~jtoth/matektortenelem/NEWTON.doc

 

Newton-Leibnitz formula, prioritási vita és előfeltételek: http://www.cs.elte.hu/blobs/diplomamunkak/bsc_mattan/2010/lukacs_monika.pdf (29-30 old.)

Matematikatörténeti szempontból fontos az úgynevezett prioritási vita, mely 1700 után tört ki Newton és Leibniz követői között. Az előző eredményeket látva valóban felmerül az a kérdés, hogy a két nagy tudós, Newton és Leibniz közül melyiküket illeti meg a differenciál- és az integrálszámítás felfedezésének prioritása. Időrendileg tekintve a történéseket Newton 1665 körül már többé-kevésbé tisztában volt a kalkulussal, míg Leibniz, tőle függetlenül 1673-1676 között fedezte fel azt. Publikálására azonban egyikük részéről sem került sor. A Royal Society titkárának, Oldenburgnak a közvetítésével Leibniz levelezni kezdett Newtonnal. A levelezés során Leibniz közölte saját eredményeit, és igyekezett minél többet megtudni Newton eredményeiről és módszereiről, aki sokszor csak kitérően válaszolt. 1684-ben végül Leibniz megkezdte a kalkulus kifejtését az általa alapított matematikai folyóiratban, melyet széles körben propagált. Az első cikke azonban még a Bernoulliak szerint is „inkább rejtély, mint magyarázat”. A Bernoulli család tagjairól a későbbiekben írok. Newton végül 1700 után publikálta egy-két fontosabb matematikai írását. Ennek hatására tört ki a vita, mely nemzetközi méretű vetélkedéssé és viszállyá fajult, amelyet csak 1712-ben a Királyi Társaság bizottsága döntött el Newton javára. A történelem fintora, hogy a későbbiekben a Leibniz-féle, világosabb és a fejlődést jobban elősegítő jelölésrendszer terjedt el inkább, amelyet az angolok a Newton iránti tiszteletből nem vettek át, ezáltal előidézve az angol matematika visszamaradását.

Minden arra utal, hogy Newton és Leibniz egymástól függetlenül, más-más alakban fedezte fel a kalkulust. Mindketten kiindulhattak számos olyan tapasztalatból, melyet a korban őket megelőző tudósok fedeztek fel, és amelyekből a felfedezések számára már elegendő gyűlt össze. Különböző premisszákra támaszkodva fejtették ki, hogy a végtelen kicsiny mennyiségek analízise elengedhetetlen a tudomány más területeit tekintve. Az elsőbbséget vizsgálva valószínűleg Newton ért el előbb sikert, azonban a publikálás elsőbbsége, a kényelmes szimbólumok előnye és az új kalkulus aktív propagandájának érdeme Leibnizé.

A felfedezés érdeme azonban, mint ahogy már többször is említettem, nem csak kettőjüké. Az előfeltételeket és a szükséges felfedezéseket már a korban előttük élő tudósok megteremtették, melyekre támaszkodva tudta magát Newton és Leibniz is beírni a történelembe.

 

 

 

newton-applekt.jpg

 

Részlet Newton felfedezéseiről és találmányairól, Douglas Adams: Dirk Gently Hollisztikus nyomozóirodája című művéből:

Dirk szemmel láthatóan összetévesztette magát egy idegenvezetővel.

- St. Cedd - jelentette be. - Coleridge és Sir Isaac Newton kollégiuma, a recés szélű pénzérme és a macskabejáró nevezetes feltalálójáé!

- Hogy mié?

- A macskabejáróé. A lehető legravaszabb, legnyilvánvalóbb és leginvenciózusabb találmány. Tudod, a nagy ajtóba vágnak egy kis ajtócskát, és ...

- Tudom - mondta Richard. - Aztán volt még az az apróság is a gravitációval.

- A gravitáció - 'mondta Dirk megvető vállvonogatással igen, persze, az is. Habár az puszta felfedezés volt. Már megvolt, csak fel kellett fedezni.

Kivett a zsebéből egy pennyt, és lezserül a kövezett járda melletti kavicsokra ejtette.

- Látod? Még hétvégén is működik. Előbb vagy utóbb valaki úgyis felfedezte volna. Na de a macskaajtó ... ó, az valami egészen más. Invenció, tiszta invenció.

- Szerintem teljesen magától értetődő. Bárki kitalálhatta volna.

- Ó - mondta Dirk -, ritka elme az olyan, amely képes az addig nemlétezőt vakítóan nyilvánvalóvá tenni. Az "ezt én is kitalálhattam volna" felkiáltás nagyon gyakori és nagyon félrevezető, mert épphogy arról van szó hogy mégsem találták ki ami igen jelentős és figyelemre méltó tény.

Ha nem tévedek ezt a lépcsőházat keressük: Felmegyünk?

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.